The role of the Universities of Oradea and Debrecen in attracting foreign students in the field of medicine

In the context of cross-border cooperation, the border between Romania and Hungary is a very active one, with cooperation between the two countries reaching diverse fields of interest. At the same time there is a great interest for this cooperation in the Bihor- Hajdu Bihar Euroregion and in Oradea and Debrecen, the centers of the Bihor and Hajdu Bihor counties, respectively. Out of all the fields that benefit from this cooperation, the educational field is the one that stands out the most, especially higher education – with the two university centers in question being the University of Oradea and the University of Debrecen. Between the two institutions the cooperation in the field of medicine will be our subject of study. Given the territorial proximity of the two institutions and the growing interest in the prívate medical sector in this area, we can talk about a strong cross-border medical pole, Oradea – Debrecen at the border between Romania and Hungary. The experience gained in the field of medicine, coupled with the application of good practice examples, internationally recognized study of medicine and increased visibility of the two centers has atracted more and more foreign students from all over the world that choose to study medicine here. The research methodology applied in this paper has its basis in the analysis of social documents and the statistical analysis of data provided by the two institutions, with the target group being the University of Oradea and the University of Debrecen. Our aim is to highlight the importance of the two centers in the field of medicine and their ability to atract students for study at these universities. We will employ a comparative analysis between the two universities

Az energiatudatosságra nevelés megjelenése a földrajz tankönyvekben

L

Az alap- és középfokú oktatási intézmények térbeli elhelyezkedésének változása Debrecenben 1939 és 2013 között

A tanulmány célja egy konkrét település, Magyarország második legnagyobb városa, Debrecen esetében az alap- és középfokú oktatási intézmények térbeli elhelyezkedésének a vizsgálata. Az elemzés során rá kívánunk mutatni a térbeli elhelyezkedést befolyásoló tényezőkre és az egyes történelmi korok (második világháború előtti időszak, az 1945 és 1990 közötti periódus, az 1990 utáni időszak) közötti különbségekre. A második világháború előtti időszakban a legfontosabb befolyásoló tényezőnek a vallást lehetett tekinteni, és bár az állam törekedett bizonyos méretű decentralizációra, elsősorban a középfokú oktatás esetében egy igen jelentős térbeli koncentrációt lehetett megfigyelni. A második világháború utáni időszakban a történelmi belvároson kívüli területek lakosságszám-növekedése, ezen belül is az új lakótelepek felépítése egy igen jelentős decentralizációhoz vezetett. A középiskolák esetében a második világháború után elkészült városrendezési tervek szintén fontosnak tartották a térbeli decentralizációt, erre azonban csak a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézmények vonatkozásában került sor, amely során igen fontos szerepet játszott a szakmai kapcsolódás. A rendszerváltás utáni időszakban az intézmények térbeli struktúráját meghatározó tényezőnek tekinthető az új intézményfenntartók (egyházak, alapítványok) jelentkezése, amely jelenség közvetlen decentralizációt eredményezett, és ez a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek (újabb nevükön szakiskolák) esetében a legnagyobb mértékű

Nemzetközi hallgatói mobilitás a magyar felsőoktatásban

A tanulmány célja a Magyarország irányába történő külföldi hallgatói mobilitás folyamatainak áttekintése, különös tekintettel a 2001–2019 közötti időszakban hazánkban tanuló külföldi diákok számának idősoros elemzésére, az adatokból kirajzolódó tendenciákra, a küldő országok tekintetében bekövetkező változásokra és azok feltételezett okaira. A tanulmány az elérhető legfrissebb, 2019/2020-as magyar felsőoktatási statisztikai adatokra támaszkodva elemzi a külföldi hallgatók tudományterületi, képzési szint, felsőoktatási intézmények szerinti megoszlását és a tanulmányaiknak helyet adó egyetemek Magyarországon belüli földrajzi eloszlását. Összhangban a nemzetközi trendekkel Magyarország esetében is megfigyelhető a keletről, Ázsiából, azon belül elsősorban Kínából, Iránból, Törökországból érkező hallgatók számának szignifikáns növekedése, azonban történelmi és nemzetiségi okokból, a szomszédos országokból is sok diák választja hazánkat tanulmányai helyszínének. A hazánkban tanuló külföldi hallgatók kiemelkedően magas, mintegy 30%-os arányban vesznek részt orvosi és egészségtudományi képzésekben, azonban az idegennyelvű képzési kínálat bővülésével előtérbe kerültek a vidéki, komplex universitasok, mára ők rendelkeznek a legtöbb külföldi hallgatóval